Három fiú Pop

Szólt az édesapa legels fiához,
Amint ez paripát nyergel és kantároz:
"Csapd vissza, fiam, a gyepre paripádat,
Ne lj rá; ne hagyd itt szegény vén apádat!"

Tak hovorí otec prvému synovi
ako si ten koňa sedlá a hotovi
„Odveď, synak, koňa, nesedaj na neho
nenechaj tu otca, chudáka starého!“

De felelt a fiú: "apám, el kell mennem,
Háború zajában hírt-nevet szereznem!"
S fölugrott a lóra, kengyelben két lába,
Sebes vágtatva ment háború zajába.
Ale syn mu vraví?: „Otec, já si idem
lebo len vo vojne k sláve, k menu přŕídem!“+
Vyskočil na koňa, nohy do strmeňov
už cvála do vojny, do krvavých bojov

Hazajött a ló, de bezzeg üres nyerge,
Ott áll a kapunál kapálva, nyerítve.
Hova lett gazdája? ellenség leszúrta,
Fejét lenyiszálta és karóra húzta.
Vrátil sa kôň, ale v sedle nik nesedí
před bránou zastane, tam hrabe a pení
No, a kde má pána? Nepriateľ ho drapol
hlavu mu odeskol a narazil na kôl

Szólt az édesapa középs fiához,
Amint ez paripát nyergel és kantároz:
"Csapd vissza, fiam, a gyepre paripádat,
Ne ülj rá: ne hagyd itt szegény vén apádat!"
Tak hovorí otec strednému synovi
Jako si ten koňa sedlá a hotoví:
„Odveď, synak, koňa, nesedaj na neho
nenechaj tu otca, chudáka starého!“

De felelt a fiú: "apám, el kell mennem,
Minden úton-módon kincseket szereznem!"
S fölugrott a lóra, kengyelben két lába,
Sebes vágtatva ment erdk vadonába.
Ale syn mu vraví?: „Otec, já si idem
vo svete k bohatství, ku pokladom prídem!“
vyskočil na koňa, nohy do stremeňov
za pokladmi cvála do divokých lesov

Hazajött a ló, de bezzeg üres nyerge,
Ott áll a kapunál kapálva, nyerítve.
Hova lett gazdája? rabla, fosztogata,
A nemes vármegye végre megsokalta.
Vrátil sa kôň, ale v sedle nik nesedí
pred bránou zastane, tam hrabe a pení
No, a kde má pána? Lúpil, zbíjal, kradlo
prešla trpezlivosť urodzených pánov

Egyszer borozgatott fényes jókedvébe',
Elfogták, s bevitték tömlöc-sötétségbe.
Nedves tömlöc-falról sok víz csorga rája,
Kivitték száradni az akasztófára.
A raz, keď popíjal v najlepšej nálade
chytili ho, zamkli v temnici o hlade
Zmáčali ho múry v tej chladnej väznici
vyviedli ho, uschol tam na šibenici

Szólt az édesapa legkisebb fiához:
"Eredj fiam, te is, nyergelj és kantározz;
Szerezz hírt és kincset, kövesd két bátyádat,
Menj te is, menj, hagyd el szegény vén apádat!"
Tak hovorí otec tretiemu synovi:
„Choď si aj ty koňa sedlať va hotoviť
nasleduj si bratov, získaj poklad, meno
choď, nechaj tu otca, chudáka starého!“

De felelt a fiú: "apám, én nem megyek,
Hírvágy, kincsvágy soha nem bántott engemet.
Gondolatom sem száll falu határán túl;
Ásó-kapa választ el minket egymástul."
Ale syn odvetí: „Ja nechcem ísť nikam
poklady či sláva, to sa ma netýka
Moja myseľ letí po medzu dediny
Motyky, rýľ, budú môj poklad jediný

Állott is szavának, szent volt fogadása.
Nem lett híre, kincse, de lett boldogsága,
S apjával fogadta t be egy sírverem,
Rajta zöld pázsit és tarka virág terem.
Splnil svoje slovo, od svätej prísahy
našiel svoje šťastie, bez mena, bez slávy
Spoločný hrob prikryl ich společné šťastie
Tráva na ňom čerstvá a kvet dodnes rastie

(Petfi Sándor; Pest, 1847. február)
(Petöfi Sándor, Pest, 1847. únor)